Tudtad, hogy az internetes vásárlások esetén a fogyasztókat speciális előírások védik? Elállhatnak a szerződéstől. A kérdés, hogy meddig, hogyan és mikor nem él az elállási jog?
Speciális szabályok a fogyasztók védelmében
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól a 45/2014. (II. 26.) számú kormányrendelet szól.
A rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait. Ezen kívül ebben találjuk meg a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat is.
Mit jelent a távollévők közötti szerződés?
A rendelet így határozza meg a távollévők között kötött szerződést:
(Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő sorokban a „nyugalom megzavarására alkalmas” igazi jogi megfogalmazás olvasható, de utána azért adunk támpontot a megértéshez is. ?)
„Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.”
Ez alapján, amikor interneten vásárolunk, akkor a vásárló és az eladó között létrejött szerződés távollévők közötti szerződésnek minősül.
Ezen kívül még más esetekben is távollévők között jön létre szerződés. Ilyen lehet egy katalógusban lévő megrendelési nyomtatvány, telefonon történő vásárlás, vagy akár egy teleshopos megrendelés is, ha nem az üzletben történik a vásárlás.
Ki minősül fogyasztónak?
Ezt a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk meg.
„Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.”
Elállási jog fogyasztók esetén
Távollévők között létrejött szerződés esetén, vagyis az internetes vásárlásoknál is, a fogyasztót a szerződés megkötésének napjától számított 14 napos határidőn belül elállási jog illeti meg.
Az elállást a fogyasztó nem köteles megindokolni. Mindegy, hogy csak meggondolta magát, vagy nem tetszik, amit rendelt, vagy netán nem jó a méret.
Mikor indul el a 14 napos határidő elállási jog esetén?
- Termék vásárlásakor az átvétel napja a kezdő időpont. Ha egyszerre több termék vásárlása történt, és nem egyidejűleg történik az átvétel, akkor az utoljára átvett termék átvételének időpontja számít.
- Ha valamilyen szolgáltatást vásárolt a fogyasztó, például egy konferencia belépőt, akkor a szerződés megkötésének napjától kezd el ketyegni az óra.
Hamarabb szeretnék elállni, megtehetem?
Természetesen annak nincs akadálya, hogy a fogyasztó akár a megrendelt termék átvétele előtt közölje az elállását. A lényeg, hogy a fenti módon számolt 14 napos határidőn belül történjen.
Hogyan közölhető az elállás?
A fogyasztó az elállási jogát közölheti:
- a rendelet mellékletében található nyilatkozat-minta felhasználásával,
- egy erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozattal, vagy
- a vállalkozás az internetes honlapján is biztosíthatja az elállási jog gyakorlását. Ebben az esetben haladéktalanul vissza kell igazolni, ha az elállási nyilatkozat megérkezett.
Az elállási jog határidőben érvényesített, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.
Mindezt honnan tudhatja egy fogyasztó?
A rendelet a vállalkozás feladatává teszi, hogy vásárlóit megfelelően tájékoztassa. Ha ez mégis elmaradna, az bizony nem marad büntetlenül. Ilyen esetben ugyanis a 14 napból akár 12 hónap is lehet.
Ha a vállalkozás az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, valamint a rendelet melléklete szerinti nyilatkozat-mintáról nem tájékoztatja a fogyasztót, akkor a 14 napos elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.
Ha a tájékoztatás a 14 napos elállási határidő után történik meg, akkor az elállási határidő a tájékoztatás közlésétől számított 14. napon jár le.
Mindenre vonatkozik a 14 napos elállási jog?
Bizonyos esetekben nem lenne ésszerű, ha a vásárlást követően a fogyasztó 14 napig meggondolhatná magát és elállhatna a szerződéstől. A rendelet részletesen felsorolja ezeket. Nézzünk néhány példát:
- olyan nem előre gyártott termék, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő,
- olyan termék, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak,
- romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék,
- olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza,
- lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta,
- hírlap, folyóirat, az előfizetéses szerződések kivételével,
- letölthető digitális adattartalom, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti elállási jogát.
Problémamentes online vásárlást kívánunk mindenkinek!
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
