Becsaptak? Átvertek? Legszívesebben odacsapnál egy nagyot… az asztalra? Mit tehetsz meg jogszerűen? Mikor támadható meg egy szerződés? Mire hivatkozhatunk megtámadáskor? Mi történik, ha egy szerződést sikeresen megtámadunk?
Érvénytelen szerződések
Az első részben azt néztük meg, hogy mit is jelent az érvénytelenség és milyen formái vannak. Ha még nem olvastad, itt megteheted.
Egy kis emlékeztető:
Érvénytelen szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.
Az érvénytelenség formái:
- a semmisség és
- a megtámadhatóság.
Megtámadhatóság
„Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.”
Vagyis a szerződés nem támadható meg bárki által, akinek valami nem tetszik. Csak az tud egy szerződést megtámadni:
- akinek az valamilyen módon sérelmet okozott, vagy
- akinek ez jogi érdekében áll, vagyis valamilyen törvényes alapja van.
Mit is jelent mindez?
Egy ingatlan adásvételi szerződés példáján könnyen megérthetjük. Ha egy ingatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ezt törvény írja elő. Vagyis, ha az egyik tulajdonos el akarja adni a saját tulajdonrészét, akkor a másik tulajdonosnak elővásárlási jog van. Az elővásárlási jogról olvasd el korábbi cikkünket, ha többet szeretnél tudni. (Csak kattints a linkre és már nyílik is.)
Tehát a tulajdonostársnak törvényes elővásárlási joga volt, ám ezt figyelmen kívül hagyták. Nem értesítették őt az eladásról. Mit tehet ilyen esetben?
Megtámadhatja az adásvételi szerződést, mert ahhoz törvényes jogi érdeke fűződik. Ha ugyanis jogszerűen jártak volna el az adásvétel során és értestik őt, mint elővásárlásra jogosultat, akkor most ő lehetne az ingatlan új tulajdonosa. Neki tehát van jogi érdeke a megtámadáshoz.
Vegyük a szomszédot, akinek nem volt elővásárlási joga. Bár jó, ha az ember maga választhatja meg a szomszédját – ez igen ideális helyzet lenne, de a gyakorlatban nem igazán kivitelezhető – erre nincs jogszabályi előírás. Így a szomszéd már nem tudja megtámadni a szerződést csak azért, mert nem szimpatikus számára az új tulajdonos és jobban szerette volna, ha az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársé lesz az ingatlan.
Miért támadható egy szerződés?
Bármilyen ok miatt nem lehet megtámadni egy szerződést. Legalábbis nem eredményesen. A Polgári Törvénykönyv tételesen felsorolja, hogy milyen okok vezethetnek el oda, hogy egy szerződést megtámadva az érvénytelenné váljon.
Megtámadáshoz vezető okok lehetnek:
- tévedés
- megtévesztés
- jogellenes fenyegetés
- feltűnő értékaránytalanság
- tisztességtelen általános szerződési feltételek
Megtámadhatóság = érvénytelenség?
Megtámadhatóság esetén a szerződés érvénytelensége feltételes. Csak akkor lesz érvénytelen a szerződés, ha a megtámadásra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.
Vagyis önmagától egy megtámadható szerződés még nem lesz érvénytelen. Akkor válik érvénytelenné, ha a megtámadást a másik fél elfogadja, vagy azt a bíróság kimondja.
Sikeres megtámadás esetén a szerződés a megkötés időpontjától érvénytelenné válik.
Meddig támadható meg egy szerződés?
A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy
„A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.”
Vagyis nem mondhatjuk akármikor, hogy megtámadjuk a szerződést, figyelni kell a határidőre. A főszabály szerint a szerződés megkötését követően mindössze 1 évünk van erre.
A megtámadást közölhetjük a másik féllel, vagy pert indíthatunk.
A semmisség és a megtámadhatóság között lényeges különbségek vannak! Szeretnéd tudni, hogy mik ezek?
A témát folytatjuk. A következő részben a semmisséget járjuk körbe.
Ha nem szeretnél lemaradni, kövesd az ÉRTHETŐ JOG oldalt.
Biztosra akarsz menni és az elsők között szeretnéd megtudni a válaszokat?
Iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre. A hírlevél feliratkozókhoz hetente ingyenesen érkeznek meg az érthető jogi tudnivalók.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász