Hogyan jöhet létre egy szerződés? – Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 1. rész

Kötöttél már szerződést életedben? Hogyan jöhet létre egy szerződés? Ha arra gondolsz, hogy soha nem írtál alá egyet sem, ügyvédnél sem jártál, szóval biztos nem, akkor valószínű, hogy tévedsz. Miért? Itt a magyarázat. 

Mi a szerződés?

Ahhoz, hogy megérthesd, hogy mikor is kötsz szerződést, tudni kell, hogy egyáltalán mi is a szerződés. Jogilag mit nevezünk annak?

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Tehát a Polgári Törvénykönyv azt mondja, hogy

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van, igaz? Itt a magyarázat hozzá:

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Kölcsönös az, ami mindkét félre egyformán kötelező.

Ha a nagyi az unokájának akarja ajándékozni a régi családi zongorát, de az unoka nem akarja, mert be sem férne a belvárosi garzonjába, akkor bizony itt nem jön létre ajándékozás, mert a felek akarata nem kölcsönös. Az egyik akarja, a másik nem.

Egybehangzó az, ami egymással megegyezik, összhangban van.

Ha én a 10 éves, kopott biciklimet készpénzért egyösszegben akarom eladni, de a vevő részletekben tud fizetni, vagyis csak 1 év alatt jutok a pénzemhez, akkor közöttünk nem jöhet létre szerződés, mert az akaratunk nem egybehangzó. Bár mindketten ugyanarról a bicikliről beszélünk, én el akarom adni, ő meg akarja venni, de az akaratunk még sincs összhangban. Így nem jöhet létre az adásvétel. Ahhoz, hogy létrejöhessen a szerződés a fizetéssel kapcsolatban is meg kell egyeznünk egymással.

Szolgáltatás alatt nem csak a hétköznapi értelemben vett szolgáltatást kell érteni.

Ide tartozik, hogy valakinek valamit eladnak, bérbe adnak, ajándékoznak, valamit megcsinálnak vagy éppen valamitől tartózkodnak és még hosszan sorolhatnánk.

Mi a jognyilatkozat?

A jognyilatkozat olyan nyilatkozat, amit az illető akar, és azzal valamilyen jogi hatást akar elérni.

Vagyis nem minden kimondott szó lesz jognyilatkozat. Ha a nagyi, miközben éppen azon szomorkodik, hogy összeveszett a család, elkeseredésében azt mondja az egyik unokának, hogy mindent rád hagyok, az még nem lesz egy olyan jognyilatkozat, ami alapján tényleg minden az unokára száll.

Most, hogy már tudjuk, mi is egy szerződés, megnézhetjük, hogy valójában milyen módon jöhet létre. Ezt a következő cikkben tesszük meg. Kövesd az ÉRTHETŐ JOG oldalt a jövő héten is! Ha nem szeretnél semmiképpen sem lemaradni a következő részről, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász