Hogyan lehet a szerződés egyszerű(bb)?

Ki ne szeretne gyors, rövid, egyszerű, ugyanakkor őt tökéletesen védő szerződést kötni? Senki sem szereti, ha hosszú oldalakon át kígyózó, bonyolult jogi szöveget tolnak az orra alá azzal a felkiáltással, hogy „Itt a szerződés, csak írja alá és kész is vagyunk”. De lehet a szerződés egyszerű(bb)? Hogyan lehetséges, hogy rövidebb legyen a felek közti írásos megállapodás? Mire figyeljünk egy szerződés esetén?

A szerződés mindig egy adott esetre szól

Fontos azzal kezdeni, hogy a szerződés mindig egy adott esetre, adott helyzetre, adott szolgáltatásra vagy adott szerződő félre szól.

Mire is kell itt gondolni?

Például az egyik webáruház általános szerződési feltétele nem feltétlenül tudja lefedni egy másik webáruház szolgáltatását. Az egyiknél megfelelő feltétel, kikötés, eljárás egyáltalán nem biztos, hogy a másik esetében is pont ugyanolyan jó lesz. De igaz ez egy ingatlan adásvételi szerződésre is. Nem minden esetben ugyanazok a szerződő felek számára fontos körülmények, az ügylet tényleges tartalma.

Mikor jó egy szerződés?

A szerződés mindig akkor jó, ha ténylegesen lefedi a valóságban is végbemenő folyamatokat. Megfelelő módon kitér a szerződő felek által lényegesnek, fontosnak tartott kérdésekre, megoldást nyújt az esetlegesen felmerülő nehézségekre, stb.

De nem csupán a fentiek miatt mondhatjuk, hogy a „konzerv” vagy előre elkészített és azonnal fogyasztható szerződések nem feltétlenül a legjobb megoldást adják. Ki az, akinek egy jó babgulyás esetén a felmelegíthető konzerv változat jutna az eszébe? Márpedig egy szerződéstől mindenki azt várja el, hogy jó legyen. Védje a jogait, rendezze a felmerülő kérdéseket, irányt mutasson a szerződő felek kapcsolatában.

Mire kell odafigyelni akkor is, ha a szerződés egyszerű(bb)?

Miért nem jelenthetik az előre elkészített szerződésminták a prémium minőséget? Miért kell egy jó szerződésre időt, energiát szánni? Mire kell odafigyelni még akkor is, ha a szerződés egyszerű(bb)?

Egy szerződésben többek közt:

• Mindig az adott folyamatot kell a lehető legjobban lefedni.
• Figyelemmel kell lenni a szerződő felek igényeire.
• Szabályozni kell a felek által lényegesnek tartott kérdéseket.
• Meg kell felelni a jogszabályi előírásoknak.
• Figyelni kell az érthetőségre. Ez nem azt jelenti, hogy konyhanyelven kell megfogalmazni a megállapodást. A konyhanyelven megírt szerződés sok esetben többet árt, mint amit használ, hiszen a pontatlansága miatt további kérdéseket, bizonytalanságot szül. Elég, ha arra gondolsz, amikor egy receptben csak az szerepel: “végy egy kevés vajat”. Máris jön a kérdés, mennyit? Hogyan biztosítható így, hogy az adott recept szerinti étel valóban olyan lesz, amit szeretnénk?
• Következetesnek kell lenni. A szerződés nem rendelkezhet úgy, hogy az egyik pont ellentmondjon egy másiknak. Ilyen esetben ugyanis ismét ott a zűrzavar.

Hogyan lesz áttekinthető a szerződés?

A jó szerződésnek megvan a maga logikai menete. Az egymásra épülő, megfelelően csoportosított rendelkezések segítik az áttekinthetőséget.

Ismét a konyhába térek vissza, hogy jobban megvilágítsam, mire is kell gondolni. Egy recept is akkor jó, akkor követhető, akkor lehet belőle jól dolgozni, ha a lépések logikusan követik egymást. Ha a hagyma aprítása után nem azt ecseteli, hogy mire ügyeljünk majd a tálaláskor. Ha a sütő előmelegítését időben közli, nem akkor mondja, amikor már mindennel elkészültünk és tennénk a sütőbe az ételt. Persze, tisztában vagyok vele, hogy egy recept nem olyan, mint egy szerződés. De a lényeg, hogy mindkettő akkor lesz jó, ha megfelelően van felépítve.

A szerződéses rendelkezések két nagy csoportja

A szerződésekkel kapcsolatban elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen szerződéses rendelkezések léteznek.

A jogszabályokban található előírások két kategóriába sorolhatók.

• Az egyik csoportba olyan előírások tartoznak, melyektől megállapodás alapján eltérhetünk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a jogszabályi előírás vonatkozik ránk is. Ezeket hívjuk diszpozitív szabályoknak. A diszpozitív szó jelentése: eltérést engedő, hézagpótló.

Ilyen diszpozitív szabály például a késedelmi kamat mértéke. Vagyis, hogy mennyi legyen a késedelmi kamat. A Polgári Törvénykönyv rendelkezik a késedelmi kamat mértékéről. Ám ez nem kötelező, ettől eltérhetünk a szerződésben. Ha viszont nem térünk el, vagy meg sem említjük a szerződésben, akkor a törvényi előírás lesz ránk nézve irányadó.

• A másik csoportba azok az előírások tartoznak, ami mindenképpen kötelező lesz. Ezektől nem térhetünk el, nem változtathatjuk meg a szerződésben. Ezt kógens szabályoknak hívják. A kógens jelentése: kényszerítő, eltérést nem engedő.

Kógens rendelkezés például, hogy a megőrzésre átvett értéktárgyak esetén a szálloda felelőssége korlátlan. A fogyasztók érdekeit is védik kógens szabályok úgy, hogy a fogyasztó hátrányára akkor sem lehet eltérni, ha a fogyasztó azt elfogadná. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

Hogyan lehet a szerződés egyszerű(bb)?

Hogyan lehet mégis egyszerű(bb) egy szerződés, ha ilyen sok szabályt kell figyelembe venni? Bár sok a szabály, ez még így sem lehetetlen küldetés.

Úgy lehet a szerződés egyszerű(bb), ha a felek nem írnak le minden lehetséges körülményt, helyzetet, hanem helyette azt mondják, hogy a jogszabályi előírásokat alkalmazzák. Vagyis, amit a törvény rendez, és számukra is megfelelő, azt nem rögzítik ugyanolyan módon a szerződésben is.

Ezt azonban okosan kell alkalmazni. Fontos, hogy a felek értsék a szerződésben foglaltakat. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a szabályok léteznek, csak éppen nem a szerződésben, hanem a jogszabályokban vannak leírva. Nem árt tehát, ha legalább a fontosabb szabályokkal tisztában vagyunk.

Tagadhatatlan, hogy egy jó szerződéshez nyitott szemmel kell járni, minél jobban meg kell ismerni a jogi előírásokat. Ebben nyújt segítséget az ÉRTHETŐ JOG a nem jogászok számára.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd