Bár egy szerződés jogokat és kötelezettségeket tartalmaz az aláíró felekre nézve, mégsem mindig tekinthetjük véglegesnek. A feltételek ugyanis módosíthatók. A kérdés az, hogy hogyan módosulhat a már aláírt szerződés? Melyek a szerződésmódosítás lehetséges esetei?

Mit nevezünk szerződésnek?

Mielőtt rátérnék a szerződés módosítására, nem árt tisztában lenni vele, hogy mit is tekinthetünk szerződésnek. Erről olvashatsz a Hogyan jöhet létre egy szerződés? – Úgyis, ahogy nem is gondolnád címmel megjelent két részes sorozat 1. részében.

A Polgári Törvénykönyv, mely a szerződésekkel kapcsolatos alapokat adja meg, úgy fogalmaz, hogy

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Mindez lefordítva annyit jelent, hogy a szerződésnél minden résztvevőnek az akaratára szükség van, melyet valamilyen formában a szerződő felek tudtára ad. Hogy milyen formában, az meghatározza, hogy milyen formában jön létre a szerződés. Ez történhet írásban, szóban, de akár még ráutaló magatartással is. Hogy ez mit jelent, arról a Hogyan jöhet létre egy szerződés? –  Úgyis, ahogy nem is gondolnád címmel megjelent cikksorozat 2. részében olvashatsz bővebben.

Viszont csak akkor jön létre szerződés, ha valójában a felek akarata kölcsönös és egybehangzó. Kölcsönös, azaz, minden résztvevő beleegyezik és mindenkit köteleznek a szerződésben foglaltak.

Egybehangzó, azaz összhangban van, amit a felek akarnak. Mondhatnánk úgy is, hogy „egy nyelvet beszélnek”. Persze ez nem azt jelenti, hogy a szerződés megkötése előtt ne lehetnének különböző elképzelések a feltételeket illetően, de mire a szerződést megkötik, létre kell jönnie a kölcsönös és egybehangzó akaratnak.

Mindemellett még az is fontos, hogy ezekből a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításokból kötelezettség és jogosultság keletkezzen. Nem arról van tehát szó, hogy szerződés jönne létre, ha kölcsönösen és egybehangzóan egyetértünk az időjárást illetően, amit jól meg is beszélünk. (Ez persze némi túlzás, de csak, hogy lássuk a lényeget. 😄)

Hogyan módosulhat egy szerződés?

Alapvetően 3 módon is sor kerülhet rá, hogy egy már megkötött szerződés utólag módosul.

  • I. Az egyik, mikor a felek kölcsönösen megállapodnak a szerződés módosításáról.
  • II. A másik, ha az egyik fél egyoldalúan, maga határozza el a szerződés valamelyik feltételének módosítását. Ez azért kíván némi előzetes megállapodást is a felek részéről.
  • III. A harmadik, amikor nem a szerződést aláíró felek döntenek a módosításról, a szerződés mégis megváltozik.

I. Kölcsönös megállapodás a szerződésmódosításról

A felek közös megegyezéssel történő szerződésmódosítása a leggyakrabban előforduló eset. Itt is szükség van a felek kölcsönös, egybehangzó akaratára. Általában elmondható, hogy a szerződés bármelyik része módosítható így, legyen az például a teljesítési határidő, a fizetendő ellenérték, a nyújtandó szolgáltatás tartalma stb. Még az sem kizárt, hogy valamelyik szerződő fél személye változik, vagyis a helyébe valaki más lép.

A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. Arra persze figyelni kell, hogy időnként előfordulhat olyan jogszabályi rendelkezés, ami nem teszi lehetővé, hogy a felek később módosítsanak a feltételeken. Ilyenre találhatunk példát a versenyeztetés tisztaságának megőrzése érdekében közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél.

Fontos, hogy milyen a szerződésmódosítás formája, alakja.

A szerződésmódosítást olyan alakban kell megtenni, amilyen módon a szerződést megkötötték. Ha a szerződés szóban jött létre, akkor a módosítás is létrejöhet szóban. Az más kérdés, hogy a szóbeli szerződéseknél számolni kell azzal a „hátránnyal”, hogy utóbb nehezebb eldönteni, mi is volt a szerződés pontos tartalma. Ez igaz a szóbeli szerződésmódosításra is.

Vannak olyan esetek, amikor jogszabály, vagy a felek döntése alapján a szerződést írásban kell megkötni. Ez a helyzet például az ingatlan adásvételi szerződéssel. Ilyen esetekben a szerződésmódosítás lényeges elemei is csak írásban lesznek érvényesek.

II. Egyoldalú szerződésmódosítás

Sokkal kötöttebb, hogy mikor lehet egyoldalúan, vagyis csak az egyik fél döntése alapján módosítani egy szerződést. Ez csak akkor történhet meg, ha

  1. ennek lehetőségét a felek a szerződésben előre kikötötték, vagyis a felek engedték meg az egyoldalú módosítást, vagy
  2. jogszabály jogosítja fel a felet az egyoldalú módosításra.

1. Amikor a felek megengedték az egyoldalú szerződésmódosítást

Ebben az esetben már a szerződés megkötésekor megállapodnak a felek, hogy később lehetőséget kap akár az egyik, akár minden fél arra, hogy a szerződést saját elhatározása alapján egyoldalúan módosítsa. Ilyenkor nem kell, hogy a módosításhoz a másik fél beleegyezését kérje. Ha belegondolunk, láthatjuk, hogy ez igen komoly jogot ad a jogosult fél kezébe. Ezért célszerű már előre meghatározni, hogy milyen esetben, mire kiterjedően és milyen mértékben élhet ezzel a jogosult. Például egy bérleti szerződésnél egyoldalú szerződésmódosítási jogosultság illethetné meg a bérbeadót a bérleti díj összegére, ha az infláció eléri a felek által előre meghatározott mértéket.

2. Jogszabály alapján történő egyoldalú szerződésmódosítás

Ekkor jogszabály jogosítja fel a szerződő felek egyikét a megkötött szerződés egyoldalú módosítására. Ilyen jogszabályi előírás több területen is található, de ezek a módosítás feltételeit, mértékét is meghatározzák. Például jogszabály alapján a pénzintézetek jogosultak a kölcsönszerződések meghatározott módon és körben történő egyoldalú módosítására.

III. Ha nem a felek döntenek a szerződésmódosításról

Bizony előfordulhat, hogy egy aláírt szerződés úgy módosul, hogy arról nem a felek döntenek. Ez hogyan, milyen esetekben lehetséges? Erről a sorozat következő részében lebbentem fel a fátylat.

Biztosra akarsz menni és az elsők között szeretnéd megtudni a válaszokat?

Iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre. A hírlevél feliratkozókhoz hetente ingyenesen érkeznek meg az érthető jogi tudnivalók.

Ha a jövőben sem szeretnél lemaradni az érthető jogi tudnivalókról, kövesd az ÉRTHETŐ JOG oldalt.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.