Becsöngettek az iskolákban. Ez azonban nem csak a gyerekeket érinti. Tanulni felnőttként is szükséges. A képzés jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is, hiszen egy képzett személy eredményesebb, sikeresebb a munkájában. A munkavállalók szakmai képzését biztosíthatja, ha a munkáltató és a munkavállaló tanulmányi szerződést köt. Ez nem kötelező, de ideális esetben mindkét fél jól jár vele, és ki mondta, hogy egy helyzet ne lehetne ideális? Nézzük, hogy ki mire vállalkozik, ha tanulmányi szerződést köt!
Kik köthetnek tanulmányi szerződést?
A munkáltató tanulmányi szerződést a vele munkaviszonyban álló saját munkavállalójával köthet. Erre a szerződésre a Munka Törvénykönyvének rendelkezései lesznek irányadóak.
Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy olyan személyt támogasson a cég, aki még nem dolgozik ott. Vagyis a tanulmányok támogatására továbbra is lehetőség van akkor is, ha a támogatott személy még egyetemre, főiskolára jár. Ebben az esetben azonban más törvényi előírásokra kell majd figyelnie a szerződő feleknek.
Tanulmányi szerződést kötnél? Hogyan kell?
A tanulmányi szerződést kötelező írásba foglalni.
Vagyis, ha csak szóban hangzott el, hogy a cég fizeti a tanulmányokat, akkor bizony érvényesen nem jött létre a szerződés.
Ki mire vállalkozik a tanulmányi szerződésben?
-
Munkáltató:
A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt.
A szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét. A felek megállapodása dönti el, hogy mit fizet a munkáltató. Lehet ez a képzési költség, vagyis a tandíj, vizsgadíj, ezek egy része, vagy a szükséges taneszközök ellenértéke.
A munkáltató azt is vállalhatja, hogy a tanulmányok elvégzését követően, az új képzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább a dolgozóját.
A képzésen való részvételhez szükséges időre a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, vagyis akkor nem kell munkát végeznie.
Érdemes rögzíteni azt is, hogy az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el, hisz természetesen nem várható el a munkáltatótól, hogy 10 éven át biztosítsa a munkavállalónak a képzéshez szükséges időt és vállalja az oktatás költségeit, amikor a képzés 4 év alatt teljesíthető. Vagyis a bukdácsolás egyáltalán nem kifizetődő egyik félnek sem.
-
Munkavállaló:
A munkavállaló vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, részt vesz a képzéseken.
Nyilvánvalóan ebbe beletartozik az is, hogy megfelelően felkészül a vizsgákra és sikeresen leteszi azokat. Ha pedig megvan a bizonyítvány, a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatónál marad, munkaviszonyát nem mondja fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy attól kezdve egész életében azon a munkahelyen kell maradnia.
A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni. Ez az időszak az 5 évet nem haladhatja meg.
Hol tanulhat a dolgozó, ha tanulmányi szerződést kötött?
Szerencsére ez igen széles körű. Lehet ez iskolarendszerű képzés, mint például egy szakiskola, egyetem, főiskola. De lehet a hivatalos iskolarendszeren kívüli képzés is, egy tanfolyam, vagy akár nyelvtanulás.
A következő részben azt is megtudhatod, hogy mikor és mire nem köthető tanulmányi szerződés, mi történik, ha valaki megszegi a szerződést, vagy felmondható-e a tanulmányi szerződés.
Kövesd az ÉRTHETŐ JOG oldalt a jövő héten is. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő részről, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász