Ma már nem ritka, hogy egy szerződésben találkozunk a kötbérrel. A kötbér egy önkéntesen vállalt többletszankció. Mit is jelent ez pontosan? Melyek a főbb szabályai?
Mi a kötbér?
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy
„A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”
A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Ki lehet kötni például:
- késedelmes teljesítésért,
- hibás teljesítés esetére,
- meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.
A törvény nem szabályoz le minden olyan esetet, amikor a felek kötbért köthetnek ki. Ezért is fontos, hogy a kikötésnek egyértelműnek kell lennie. Vagyis pontosan kell meghatározni, hogy mikor, milyen esetre és milyen mértékű lesz a szankció.
Minden szerződésszegés esetén jár?
A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben.
Érvényesen csak írásban lehet kikötni.
Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.
A törvényi korlátok kötbér esetén
Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:
- A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
- A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
- Ha a teljesítés hibás, és erre az esetre kötbért kötöttek ki a felek, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
- Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
- További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbért a bíróság kérelemre mérsékelheti.
Nagyobb a kár, mint a kikötött „büntetés” összege?
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb a kikötött kötbérnél.
A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.
- A szerződésben szereplő kötbért akkor is lehet követelni, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
- Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
- Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
