Tanulni nem csak gyerekként kell. Ma már nem lehetsz sikeres, ha nem képzed magad felnőttként is. Ebben segít a tanulmányi szerződés. Az első részben megnéztük, hogy kik és hogyan köthetnek tanulmányi szerződést, no meg ki mire is vállalkozik, ha belevág. Ha még nem olvastad, itt megteheted. Van azonban még néhány fontos dolog, amiről nem árt, ha tudsz, mielőtt aláírod azt a bizonyos papírt.
Mikor és mire nem köthető tanulmányi szerződés?
Nem köthető tanulmányi szerződés az alábbi esetekre:
- Munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására.
Ilyen eset például, ha egy dolgozó általános iskolai tanulmányokat folytat. Ilyen esetben ugyanis a Munka Törvénykönyve szerződés nélkül is előírja, hogy a tanulmányok folytatásához szükséges időben a munkavállalónak nem kell a munkahelyén megjelennie és munkát végeznie.
- Ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
Vannak olyan esetek, mikor a munkáltató írja elő, hogy a dolgozónak el kell végeznie valamilyen tanfolyamot. Ezekben az esetekben érvényesen nem köthető tanulmányi szerződés, szerződés nélkül is köteles a munkáltató a tanulmányok folytatásával kapcsolatos költségeket állni.
Mi történik, ha valamelyik fél nem teljesíti, amit a szerződésben vállalt?
Bizony előfordulhat, hogy nem megy minden simán, és valamelyik fél nem tartja be, amit számára a szerződés előír. Ezeket az eseteket nevezzük szerződésszegésnek.
A szerződésszegések esetén azonban fontos követelmény, hogy nem lehet minden „apró-cseprő” hiba esetén elállni a szerződéstől.
A törvény a lényeges szerződésszegések esetére írja elő a következő következményeket.
- Ha a munkáltató szegi meg a szerződést:
Ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól.
Ilyen lehet, ha a munkáltató a szerződésben vállalt támogatást nem nyújtja, például nem fizeti ki a tandíjat, amit a szerződésben vállalt. Ekkor a munkavállaló dönthet úgy, hogy nem folytatja tovább a tanulmányait, vagy ha azt mégis megteszi, a képzés befejezését követően nem lesz köteles az előre kikötött ideig továbbra is a munkáltatónál maradni.
- Ha a munkavállaló szegi meg a szerződést:
A munkavállaló lényeges szerződésszegése esetén, a munkáltató elállhat a szerződéstől. Ilyenkor az elállásig nyújtott támogatást is visszakövetelheti.
A munkavállaló lényeges szerződésszegése például, ha a tanulmányokat nem folytatja, nem szerzi meg a képzettséget. De lényeges kötelezettségszegés az is, ha a dolgozó a képzettség megszerzése után nem marad a szerződésben vállalt ideig a munkáltatónál, mert munkaviszonyát hamarabb felmondja.
Egy speciális eset
Van egy speciális eset is, ami bár látszólag nem a munkavállaló szerződésszegése, a munkáltató mégis jogszerűen elállhat a tanulmányi szerződéstől. Ez az az eset, amikor a munkáltató mond fel idő előtt a dolgozónak, ezt azonban a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása miatt teszi. Ilyenkor nem a munkavállaló mondta fel idő előtt a munkaviszonyát, mégis ő szegi meg a tanulmányi szerződést, hiszen a saját magatartása miatt lesz kénytelen megválni tőle a munkáltatója.
Ha egyszer megkötöttük, soha nem szabadulhatunk a szerződésből?
Az élet változik, így ami tegnap megoldhatónak tűnt, lehet, hogy holnapra kiderül, hogy kivitelezhetetlen.
Bizony előfordulhat, hogy bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna rá nézve. Ilyenkor van arra lehetőség, hogy a fél a megkötött szerződést azonnal felmondja.
Ha a munkavállaló mondja fel a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. Ez a visszakövetelés csak arányos lehet, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak egy részét már letöltötte a munkahelyén. Ha a munkáltató mondja fel a tanulmányi szerződést, a már kifizetett támogatást nem kérheti vissza.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász