A könyvek, filmek, dalok szerzőjét védelemben részesítő szerzői jog kifejezés sokak előtt nem teljesen ismeretlen. De pontosan tudjuk, hogy mit véd a szerzői jog? Milyen művek esetén áll fenn a védelem? Mi is részesülhetünk a védelemben?

A szerzői jog mindenhol „ránk kacsint”

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat.

Ebbe sok minden belefér. Ennek részleteiről, vagyis arról, hogy mit, kit, mikor és hogyan illet meg a szerzői jogi védelem, külön törvény, a szerzői jogról szóló törvény rendelkezik.

A szerzői jog azáltal, hogy védelmet nyújt a szerzőnek, ösztönzi is a szellemi alkotások létrehozását. Ki ne szeretné, hogy az ő szellemi alkotása, legyen az akár egy vers, regény, dal, tudományos értekezés, vagy még sok minden más, valóban az ő nevéhez fűződjön, mások elismerjék és tiszteletben tartsák?

Ma már külön iparágak épülnek a szerzői jogi védelemre. Gondoljunk csak a könyvkiadásra, a színházakra, mozikra, koncertekre, a különböző szoftverekre, és még hosszan sorolhatnánk. Ezek ma már a mindennapi életünk részévé váltak. Zenét hallgatunk utazás közben, hazaérve bekapcsoljuk a TV-t, a telefonunkon ott van az Instagram, YouTube, a számítógépen ma már felnőtt és gyerek is komoly programokkal játszik. Mindez tele van különböző szellemi alkotásokkal. Azt is mondhatjuk, hogy a szerzői jog minden nap „ránk kacsint”, jelezve, hogy nem kerülhetjük ki. Ha pedig már így van, akkor érdemes kicsit jobban megismerni.

Mit véd a szerzői jog?

A szerzői jogi törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

A törvény kimondja:

„Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.”

Védelemben részesülő alkotásnak minősül például:

  • az irodalmi mű, legyen az szépirodalmi, szakirodalmi vagy tudományos,
  • a nyilvánosan tartott beszéd,
  • a szoftverek,
  • a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
  • a zenemű,
  • a rádió- és a televíziójáték,
  • a filmalkotás,
  • a rajzok, festmények, szobrok és azok tervei,
  • a fotóművészeti alkotás,
  • a térképészeti alkotás,
  • az építészeti alkotás és annak terve,
  • a műszaki létesítmény terve,
  • az iparművészeti alkotás és annak terve,
  • a jelmez, a díszlet és azok terve,
  • a  gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

A felsorolás nem kimerítő jellegű, vagyis ezen kívül még más is részesülhet szerzői jogi védelemben.

Mikor kap védelmet egy alkotás?

„A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” – mondja ki a törvény.

A lényeg tehát, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen.

Mikor lesz egy alkotás egyéni, eredeti?

  • Kezdjük az eredetiséggel, annak egyszerűbb a meghatározása.

Egy mű akkor tekinthető eredetinek, ha azt maga a szerző alkotta, nem egy már korábban létező alkotás másolatáról van szó. (Vitás esetek persze itt is lehetnek.)

  • Az egyéni jelleg már nehezebben megfogható.

Az alkotás egyéni, ha meghatározott körülmények között többféleképpen is ki lehetne fejezni valamit, és a szerző ezek közül egyéni módon, egyéni látásmóddal, kifejezéssel hozza azt létre.

Például az oviban rajzolt, mindenki által ismert napocska ☀️ vagy a pálcika ember nem felelne meg ennek a kritériumnak, hiszen nem mondhatjuk rá, hogy egyéni látásmódot tükrözne. Ugyanakkor Picasso alkotásai kétséget kizáróan egyéni látásmódról tanúskodnak.

Félre ne értsd, ez nem azt jelenti, hogy csak a Picasso szintű alkotások lehetnek egyéniek. Például a pálcika ember kategóriában is ott van Menő Manó, ami elég egyéni.

Mindjárt azt is megnézzük, hogy miért nem csak a született zsenik hozhatnak létre szerzői jogi védelemben részesülő műveket.

Mindenki nem lehet Picasso

A szerzői jog nem csak a nagy művészek sajátja. Mit is jelent ez?

Szerzői jogvédelem alatt nem csak az igazán kiemelkedő, nagy művészek, szerzők, írók, tudományos nagy koponyák művei, írásai állhatnak.

Azt láttuk, hogy elengedhetetlen az alkotás egyéni, eredeti jellege, de erre sokan képesek. A védelem őket is megilleti, függetlenül attól, hogy alkotásaik súlyos milliókért kelnek-e el, hányan olvassák, nézik, hallgatják, vagy a kritikusok ódákat zengenek-e róluk. Ennek oka pedig az, hogy a törvény kimondja:

„A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

A fentiek éppen csak ízelítőt jelentenek a szerzői jog kérdéseivel kapcsolatban. A későbbiekben még további fontos tudnivalókkal is megismerkedünk majd az ÉRTHETŐ JOG hasábjain. Addig is: Alkotásra fel! 😃

Utóirat

Ha szeretnéd az ÉRTHETŐ JOG cikkeit az oldaladon, hírleveleidben közölni, keress meg bennünket bátran. Ne felejtsd, a szerzői jog azokat is védi.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.