A cél szentesíti az eszközt? Bármilyen bizonyíték elfogadható egy perben, függetlenül attól, jogszerűen jutott-e hozzá a felhasználó? Hol van a határ? Mi az, ami felhasználható bizonyítékként egy polgári perben?
Mi az, hogy jog-os film baki? Hogy kerül ez az ÉRTHETŐ JOG oldalára? Mi a talár? Kik és mikor viselik? Milyen a bírói talár? Ha esetleg első pillantásra azt gondolod, hogy az öltözködés egyáltalán nem a te témád, könnyen meglepődhetsz, hogy mennyit segíthet 3 szín egy bírósági tárgyaláson.
Ki ne hallott volna már különböző alapítványokról, egyesületekről? Hol található a civil szervezetek nyilvántartása? Kinek elérhető? Hogyan nézhetünk utána az adatoknak? Teszteltük is a rendszer működését. Tudd meg, hogy mi lett az eredmény!
A bíróság bármikor, bármit és bárhogyan módosíthat egy megkötött szerződésen? Milyen feltételei vannak a bírósági szerződésmódosításnak? Milyen esetben lehetséges a bírósági szerződésmódosítás, és mikor nem?
Azt tudjuk, hogy vitás jogi ügyekben a döntés a bíróságok kezében van. A filmekben sokszor látunk tárgyalási jeleneteket, ügyvédeket és szigorú, ellentmondást nem tűrő bírókat. Na, és persze esküdteket. Ez azonban távol áll a magyar valóságtól. Ki dönti el, hogy kinek van igaza egy perben? Milyen bíróságok vannak Magyarországon?
A napokban egy cikkre kaptam fel a fejem: „760-szor bliccelt a vonaton, mégis felmentette a bíróság” írta az index.hu. Hogy miért akadt meg a szemem ezen a címen? Tudom, hogy az újságok sokszor hangzatosabb címekkel igyekeznek „eladni a sztorit”. Jogászként azonban valami nagyon furcsa volt benne: bliccelés a vonaton és bírósági felmentés? Hogy jön ez össze? A felmentés a büntető eljárásokhoz kapcsolódó fogalom. De hogyan kerül egyáltalán képbe a büntető eljárás egy utazásra kötött szerződés esetén? Mióta lenne bűncselekmény, ha valaki jegy nélkül utazik? Gondoltam, nem árt tisztába tenni a különbséget polgári szerződésszegés és bűncselekmény között.
Természetesen nem magáról a híres színészről, Tom Hanksről van szó, hanem az általa megformált szereplőről a Számkivetett című filmben. A film főszereplője egy végzetes repülő szerencsétlenségben eltűnik a világ szeme elől. Egyedül ő marad életben egy lakatlan szigeten. Bár túléli, családja, barátai mind halottnak hiszik és megtörténik a holtnak nyilvánítás. Ám 4 év múlva hősünk váratlanul visszatér... Mi történt volna, ha a főhős (Tom Hanks) Magyarországon élt volna a filmbeli baleset előtt? Akkor is elhunytként kezelték volna? Mi az a holtnak nyilvánítás?
Filmekből egyre többször láthatjuk, hogy mi is történik egy bírósági tárgyaláson. Látjuk, ahogy a ravasz ügyvéd érzelmektől átfűtött beszédével meggyőzi az esküdteket. Látjuk, ahogy a bíró ellentmondás nem tűrő hangon rendre utasítja a hallgatóságot. Látjuk, ahogyan „csapdába csalják” a hamis tanúkat és még sok izgalmas dolgot. De ez valóban így van itthon is? Hogyan néz ki egy magyarországi tárgyalás a bíróságon?
A munka életünk fontos része. Ki ne szeretne olyan helyen dolgozni, ahol jó a csapat, hozzáértők a kollégák, mindenki jól végzi a dolgát és minden rendben megy. Egy új munkahely nem csak a munkavállalónak jelent kihívást. Legalább ilyen kihívás a munkáltatónak is, ha új munkavállalót szeretne felvenni. Természetes igény van hát arra, hogy a felek kipróbálják egymást. Mi sem látszik kézenfekvőbb megoldásnak, mint a „próbamunka” vagy a „próbanap”. De jogszerű ez?
A mostani cikknek szomorú apropója van. Tegnap 9 ember halálát okozta, hogy a sofőr vezetés közben mobilozott, tudatta az index.hu Azért, hogy hasonló tragédiák ne forduljanak elő, már évek óta tiltja a KRESZ a mobiltelefon használatát vezetés közben. Bár ezt nyilván sokan tudják, de mit is jelent ez pontosan? Mit tilt a jogszabály és mit mondanak a bíróságok?
