A koronavírus miatti veszélyhelyzet egyre több hivatalos eljárást módosít. Nem maradt ki ebből az öröklések legfontosabb eljárása, a hagyatéki eljárás és hagyatéki tárgyalás sem. 2020. március 31-én 15 órától a Kormány döntése alapján már az új, átmeneti szabályok alapján lehet a hagyatéki eljárást lefolytatni. Melyek ezek az új szabályok? Mi változott meg a járvány miatt?
Ma már valószínű nem találkozhatnánk olyan személlyel, aki ne hallotta volna a home office, azaz az otthoni munkavégzés kifejezést. Ennek egyik oka a koronavírus járvány, hisz ezzel összefüggésben mindenki szókincsébe belopta magát ez az angol kifejezés. Időnként a távmunka is a szemünk elé kerül, leginkább mint a home office helyettesítő kifejezése. A kettő valóban ugyanaz lenne, vagy van köztük különbség? Mit kell tudni a home office-ról, és mit a távmunkáról?
A koronavírus járvány embereket, családokat, társadalmakat, országokat és mára már az emberiséget próbára tevő veszély helyzet. Védőoltás ma még nincs, de gőzerővel dolgoznak rajta. Bár a koronavírus esetén a kérdés ma még nem aktuális, a jövőben azzá válhat. Más védőoltások tekintetében azonban már ma is joggal merülhet fel a kérdés. Kötelezhet a munkáltató védőoltásra? Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?
Az életben gyakran előfordul, hogy egy követelés máshoz kerül, megváltozik a jogosult személye. Találkozhatunk ezzel a gazdasági életben, de ez a magánszemélyek előtt sem ismeretlen. Jelen van bankoknál, szolgáltatóknál is, akik az adósokkal szembeni követeléseiket másnak adják át. Erre engedményezés útján kerülhet sor. Hogyan lehet egy követelést másra engedményezni?
„Majd, ha elmúltál 18, azt csinálhatsz, amit akarsz.” – hangzik el időnként a tinik szüleinek szájából, amint igyekeznek megakadályozni egy-egy tini szemmel „tökéletes”, ám szülőként kevésbé támogatott elgondolást. Ez valóban így van jogilag is? Mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek? Egyáltalán ki számít kiskorúnak?
Távol álljon tőlem, hogy bárkit is riogassak, vagy - pont ellenkezőleg – bagatellizáljam a koronavírus miatti helyzetet. A szakemberek tudják megítélni, hogy indokolt-e bármilyen intézkedés, mit és hogyan kell megtenni a veszély elhárítása érdekében. Mégis mire hívhatja fel a figyelmünket a veszélyhelyzet? Milyen jogi ismeretet sajátíthatunk el a koronavírus kapcsán?
Lakásbérlet esetén joggal merül fel a kérdés mind a bérbeadónál, mind a bérlőnél, hogy mi történhet a határozott időre kötött szerződéssel. A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés is bármikor, akár hamarabb is felmondható?
A munka világában gyakran találkozhatunk a prémiummal. Az azonban már kérdéses, hogy a prémium kifizetése csak a munkáltatón múlik-e. Van, amikor kötelező kifizetni a prémiumot? Csak a munkáltató döntésén múlik, hogy ki, mikor és mennyi prémiumot kap?
Az örökség legtöbbször nem valami távoli mesés vagyonról szól, hanem egy életen át összegyűjtött értékekből áll. Sok család életében azonban jelen vannak a hitelek is. Mi történik, ha az örökhagyó nem tudta életében visszafizetni a banki tartozást vagy más adósságot? Ki lesz a fennálló tartozásért a felelős? A tartozás, az adósság is öröklődik?
Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére?
A borravaló nem ritka jelenség, találkozunk vele a vendéglátásban, szálloda- és szépségiparban, taxizáskor stb. De minden esetben elfogadhat borravalót a munkavállaló? Mennyinek kell lenni a fizetésnek, ha az adott munkakörnél borravalóra is kell számítani? Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve?
A legtöbben úgy gondolnak az elévülésre, hogy ha egy követelés elévült, akkor azt már nem lehet sem követelni, sem behajtani. De valóban ez az igazság? Milyen hibákat követhet el akár a követelést érvényesíteni akaró, akár az adós, ha nem ismeri az elévülésre vonatkozó létfontosságú szabályokat? Mi az az 5 végzetes hiba, amit soha nem kellene elkövetni az elévüléssel kapcsolatban?
