Az életben gyakran előfordul, hogy egy követelés máshoz kerül, megváltozik a jogosult személye. Találkozhatunk ezzel a gazdasági életben, de ez a magánszemélyek előtt sem ismeretlen. Jelen van bankoknál, szolgáltatóknál is, akik az adósokkal szembeni követeléseiket másnak adják át. Erre engedményezés útján kerülhet sor. Hogyan lehet egy követelést másra engedményezni?
A munka világában gyakran találkozhatunk a prémiummal. Az azonban már kérdéses, hogy a prémium kifizetése csak a munkáltatón múlik-e. Van, amikor kötelező kifizetni a prémiumot? Csak a munkáltató döntésén múlik, hogy ki, mikor és mennyi prémiumot kap?
Van olyan eset, amikor nem a szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?
Bár egy szerződés jogokat és kötelezettségeket tartalmaz az aláíró felekre nézve, mégsem mindig tekinthetjük véglegesnek. A feltételek ugyanis módosíthatók. A kérdés az, hogy hogyan módosulhat a már aláírt szerződés? Melyek a szerződésmódosítás lehetséges esetei?
Az örökség legtöbbször nem valami távoli mesés vagyonról szól, hanem egy életen át összegyűjtött értékekből áll. Sok család életében azonban jelen vannak a hitelek is. Mi történik, ha az örökhagyó nem tudta életében visszafizetni a banki tartozást vagy más adósságot? Ki lesz a fennálló tartozásért a felelős? A tartozás, az adósság is öröklődik?
Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére?
Az év vége, a szilveszter a szórakozásé. Bár a jog legtöbbször komoly dolog, most mégis lazítsunk egyet. Hát igen, viccelődni, nevetni a jogászok is tudnak. Sőt még humorérzékük is van. 😀 (De akárcsak a jogban, kivételek itt is előfordulhatnak. 😀) Ja, az apróbetűs részt se hagyd ki, fontos figyelmeztetést tartalmaz. 😀
A karácsonyi ünnepeket rendhagyó bejegyzéssel szeretnénk még szebbé varázsolni. Reméljük, hogy Neked is tetszik majd.
Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most különösen aktuális. Minden év december 10. napja az emberi jogok világnapja. Az egyik fontos emberi jogunk a szabad véleményalkotás és annak kinyilvánítása. A kérdés már csak az, hogy korlátlan-e ez a szabadság? Mindig, mindenhol és bármit kimondhatunk? Mennyire szabad a vélemény a munkahelyen?
Tudtad, hogy a zsírfogyasztásról is van rendelet? No, nem egészen arról van szó, hogy mennyi kolbászt, szalonnát vagy zsíros kenyeret ehetünk meg naponta. Nem is a kilóinkat akarják ilyen módon szabályozni. De akkor mit írtak elő a zsírfogyasztással kapcsolatban?
2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság?
Nem vitás, hogy napjainkban egyre több szerződés jön létre az interneten keresztül. Gondoljunk csak a webáruházakra, online szolgáltatásokra. De nem csak ők használják az általános szerződési feltételeket. Valójában ilyen szerződést fogadunk el a telefon előfizetésnél, a bankszámlanyitáskor, a villany és gázszolgáltatónál, amikor tömegközlekedünk és még hosszan sorolhatnánk. Ügyfélként joggal merülhet fel a kérdés bennünk: Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik? Csak a saját érdekeikre figyelnek a szerződésben?
