„Majd, ha elmúltál 18, azt csinálhatsz, amit akarsz.” – hangzik el időnként a tinik szüleinek szájából, amint igyekeznek megakadályozni egy-egy tini szemmel „tökéletes”, ám szülőként kevésbé támogatott elgondolást. Ez valóban így van jogilag is? Mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek? Egyáltalán ki számít kiskorúnak?
A bíróság bármikor, bármit és bárhogyan módosíthat egy megkötött szerződésen? Milyen feltételei vannak a bírósági szerződésmódosításnak? Milyen esetben lehetséges a bírósági szerződésmódosítás, és mikor nem?
Van olyan eset, amikor nem a szerződő felek döntik el, hogy módosul-e a szerződésük? Lehet, hogy a beleegyezésünk nélkül változhat meg egy már aláírt szerződés? Mikor és kik dönthetnek a fejünk felett a szerződésmódosításról?
Bár egy szerződés jogokat és kötelezettségeket tartalmaz az aláíró felekre nézve, mégsem mindig tekinthetjük véglegesnek. A feltételek ugyanis módosíthatók. A kérdés az, hogy hogyan módosulhat a már aláírt szerződés? Melyek a szerződésmódosítás lehetséges esetei?
Nem vitás, hogy napjainkban egyre több szerződés jön létre az interneten keresztül. Gondoljunk csak a webáruházakra, online szolgáltatásokra. De nem csak ők használják az általános szerződési feltételeket. Valójában ilyen szerződést fogadunk el a telefon előfizetésnél, a bankszámlanyitáskor, a villany és gázszolgáltatónál, amikor tömegközlekedünk és még hosszan sorolhatnánk. Ügyfélként joggal merülhet fel a kérdés bennünk: Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik? Csak a saját érdekeikre figyelnek a szerződésben?
A napokban egy cikkre kaptam fel a fejem: „760-szor bliccelt a vonaton, mégis felmentette a bíróság” írta az index.hu. Hogy miért akadt meg a szemem ezen a címen? Tudom, hogy az újságok sokszor hangzatosabb címekkel igyekeznek „eladni a sztorit”. Jogászként azonban valami nagyon furcsa volt benne: bliccelés a vonaton és bírósági felmentés? Hogy jön ez össze? A felmentés a büntető eljárásokhoz kapcsolódó fogalom. De hogyan kerül egyáltalán képbe a büntető eljárás egy utazásra kötött szerződés esetén? Mióta lenne bűncselekmény, ha valaki jegy nélkül utazik? Gondoltam, nem árt tisztába tenni a különbséget polgári szerződésszegés és bűncselekmény között.
Még mielőtt azt gondolnád, hogy ez valami másról szól, mint ami neked fontos lehetne, javaslom olvasd végig. Nem véletlenül került be az Érthető Jog írásai közé, még ha ezúttal kicsit rendhagyó is.
Ingatlan adásvétel előtt állsz? Szerződni szeretnél, de valami gond van az ingatlannal? Mi a különbség az adásvételi szerződés és előszerződés között? Mikor melyiket kössük?
Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe?
Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. "Mi papír nélkül is megbízunk egymásban." - mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződés csupán felesleges cécót jelent, és csak azt sugallja a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?
Az érvénytelenséggel kapcsolatban nagyon sok mindent megtudhattál a sorozat első három részében. Most, hogy már tisztában vagy vele, hogyan lesz érvénytelen a szerződés, mikor támadhatod meg, és mikor lesz semmis, felmerül még egy fontos kérdés. Mi történik ezután? Mit jelent az, hogy eredeti állapot?
Becsaptak? Átvertek? Legszívesebben odacsapnál egy nagyot... az asztalra? Mit tehetsz meg jogszerűen? Mikor támadható meg egy szerződés? Mire hivatkozhatunk megtámadáskor? Mi történik, ha egy szerződést sikeresen megtámadunk?
