A munkaügyi perekben 2020. március 31-ig a munkaügyi bíróságok döntöttek. 2020. április 1-vel a munkaügyi bíróságokat megszüntették. Mit jelent ez? Mi lesz ezután, ha munkaügyi vitában keressük az igazunkat? Ki és hogyan dönt ezentúl?
Az online kereskedelem egyre népszerűbb, mind többet és többet vásárolunk webáruházakban. Az online kereskedelemben könnyebben előfordulhat, hogy a vevő és az eladó „elmennek egymás mellett”. Mit tehetünk, ha nem azt kaptuk, amire számítottunk? Az internetes vásárlásoknál előírt elállási jog mellett fontos, hogy ne csak a vásárlás és fizetés legyen gördülékeny, de a nézeteltérések, viták megoldása is. Hogyan gondoskodik az Európai Unió az online vásárlásoknál előforduló viták rendezéséről? A vitarendezés már online is lehetséges?
Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most különösen aktuális. Minden év december 10. napja az emberi jogok világnapja. Az egyik fontos emberi jogunk a szabad véleményalkotás és annak kinyilvánítása. A kérdés már csak az, hogy korlátlan-e ez a szabadság? Mindig, mindenhol és bármit kimondhatunk? Mennyire szabad a vélemény a munkahelyen?
2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság?
Nem vitás, hogy napjainkban egyre több szerződés jön létre az interneten keresztül. Gondoljunk csak a webáruházakra, online szolgáltatásokra. De nem csak ők használják az általános szerződési feltételeket. Valójában ilyen szerződést fogadunk el a telefon előfizetésnél, a bankszámlanyitáskor, a villany és gázszolgáltatónál, amikor tömegközlekedünk és még hosszan sorolhatnánk. Ügyfélként joggal merülhet fel a kérdés bennünk: Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik? Csak a saját érdekeikre figyelnek a szerződésben?
Azt tudjuk, hogy vitás jogi ügyekben a döntés a bíróságok kezében van. A filmekben sokszor látunk tárgyalási jeleneteket, ügyvédeket és szigorú, ellentmondást nem tűrő bírókat. Na, és persze esküdteket. Ez azonban távol áll a magyar valóságtól. Ki dönti el, hogy kinek van igaza egy perben? Milyen bíróságok vannak Magyarországon?
A napokban egy cikkre kaptam fel a fejem: „760-szor bliccelt a vonaton, mégis felmentette a bíróság” írta az index.hu. Hogy miért akadt meg a szemem ezen a címen? Tudom, hogy az újságok sokszor hangzatosabb címekkel igyekeznek „eladni a sztorit”. Jogászként azonban valami nagyon furcsa volt benne: bliccelés a vonaton és bírósági felmentés? Hogy jön ez össze? A felmentés a büntető eljárásokhoz kapcsolódó fogalom. De hogyan kerül egyáltalán képbe a büntető eljárás egy utazásra kötött szerződés esetén? Mióta lenne bűncselekmény, ha valaki jegy nélkül utazik? Gondoltam, nem árt tisztába tenni a különbséget polgári szerződésszegés és bűncselekmény között.
Bár az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) évek óta alkalmazandó, mégis mind a mai napig felmerülnek kérdések az új szabályokkal kapcsolatban. Főként az olyan területeken, ami nem minden nap fordul elő egy ember életében, mint például az öröklés. Bár sok régi szabály nem változott, azért van, ami bizony már nem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt. A változás érinti a leszármazók és a házastárs öröklését is. Ki lesz az örökös az új törvény alapján: a gyerek, az unoka vagy a házastárs?
Rossz szomszédság török átok – mondja Arany János „A fülemile” című népszerű versében. A szomszédok közötti összetűzés, perpatvar, kit mi illet, ki mit tehet, nem csak napjainkban okoz problémákat. Nem véletlen, hogy a jog is igyekszik rendezni a szomszédok jogait, a szomszédsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Milyen jogok illetik meg és kötelezik a szomszédokat? Mik azok a szomszédjogok? Ezek közül nézünk most meg néhányat.
Elindult az új tanév és ezzel párhuzamosan nő a kerékpározók száma is. Nem csoda, hiszen sok helyen a bicikli a legjobb és leggyorsabb közlekedési eszköz a fiatalok számára. De nem csak az iskolások tekernek, egyre többen választják a kerékpárt közlekedési eszköznek. Bár már nem új szabály, még mindig sok a tévhit, hogyan közlekedhetünk biciklivel az egyirányú utcákban. Mit enged, és mit nem a KRESZ a kerékpárosok részére?
Ki adhat jogi tanácsot? Jogászt, ügyvédet keressek? – Ezek a kérdések sokakban felmerülnek. Azt általában mindenki tudja, hogy jogi ügyben fordulhatunk ügyvédhez. Azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy minden jogász adhat-e jogi tanácsot? Mi a különbség az ügyvéd, jogász, bíró, bojtár között? Ki mivel foglalkozik?
Még mielőtt azt gondolnád, hogy ez valami másról szól, mint ami neked fontos lehetne, javaslom olvasd végig. Nem véletlenül került be az Érthető Jog írásai közé, még ha ezúttal kicsit rendhagyó is.
