A koronavírus miatti veszélyhelyzet még mindig velünk van. Ám a pontos megfogalmazás az, hogy ismét velünk van. Mondhatnánk, hogy ez a veszélyhelyzet 2.0-s változata. De amiért ezt témaként felvetem, az a veszélyhelyzeti szabályozással kapcsolatos félreértés. Most ezt tesszük tisztába, hogy mindenki számára érthető legyen.
2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?
Jogszerű lehet a koronavírus szűrésére a kötelező munkahelyi lázmérés? Hogy kerül a képbe az adatvédelem? Mit mondott a Hatóság? Mire kell figyelni? Mit jelent az adattakarékosság, és miért fontos a lázméréssel kapcsolatban?
Mi, emberek már egyre nehezebbnek érezzük a veszélyhelyzettel járó terheket. Persze igyekszünk, kitartunk, és sokan pozitívan állnak az új kihívások elé. De mi történik a házi kedvencekkel? Mire érdemes felkészülni a házi kedvencek esetén? Mit kell tudni a háziállatokkal kapcsolatos jogszabályi előírásokról a veszélyhelyzetben?
A koronavírus miatti veszélyhelyzet egyre több hivatalos eljárást módosít. Nem maradt ki ebből az öröklések legfontosabb eljárása, a hagyatéki eljárás és hagyatéki tárgyalás sem. 2020. március 31-én 15 órától a Kormány döntése alapján már az új, átmeneti szabályok alapján lehet a hagyatéki eljárást lefolytatni. Melyek ezek az új szabályok? Mi változott meg a járvány miatt?
Távol álljon tőlem, hogy bárkit is riogassak, vagy - pont ellenkezőleg – bagatellizáljam a koronavírus miatti helyzetet. A szakemberek tudják megítélni, hogy indokolt-e bármilyen intézkedés, mit és hogyan kell megtenni a veszély elhárítása érdekében. Mégis mire hívhatja fel a figyelmünket a veszélyhelyzet? Milyen jogi ismeretet sajátíthatunk el a koronavírus kapcsán?
