A Kft., azaz a korlátolt felelősségű társaság elég ismert és elterjedt cégforma. Általában addig nincs is gond, míg a Kft. tulajdonosa a cégben akar maradni. Mi történik, ha már nem szeretne tulajdonos lenni? Egyszerűen kiléphet, felmondhat a cégtulajdonos?

A Kft. lényege

A Kft. lényege a tagok korlátolt felelőssége.

Nem véletlenül korlátolt felelősségű társaság az elnevezés sem. Végre, nem kell találgatni, hogy mi lehet egy jogi elnevezés mögött, igaz? 😃

Persze azért, hogy ne maradjunk kérdések nélkül, van néhány itt is. Például kérdés lehet, hogy mit is jelent ez a korlátolt felelősség? Kinek a felelőssége van korlátozva és mire?

Ez nem tartozik szorosan a kilépéshez, de lehet, hogy ennek ismeretében nem is akarna kilépni a tulajdonos. Röviden nézzük meg a választ. Természetesen utána rátérünk a kilépés, felmondás kérdésére is.

A Kft. tagjának korlátolt felelőssége

A korlátolt felelősség nem a cégre, vagyis nem a Kft.-re vonatkozik. A cég, amennyiben a felelősség egyéb feltételei is teljesülnek, természetesen felelős a céges kötelezettségekért, a cég által okozott kárért. Nem úgy a cég tagjai, vagyis a tulajdonosok.

Az új Polgári Törvénykönyv (most már itt találod a cégekre vonatkozó rendelkezéseket is, ami korábban a gazdasági társaságokról szóló külön törvényben volt) azt mondja ki, hogy:

„A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.”

A tag kötelezettsége arra terjed ki, hogy a cég felé a rá eső vagyoni hozzájárulást teljesítse.

Vagyis például befizesse az induláskor meghatározott rá eső összeget, vagy a nem pénzbeli hozzájárulásként vállalt gépet, eszközöket, jogokat, ingatlant stb. a cég tulajdonába adja. Azt, hogy pontosan mennyit és mit kell a cégnek átadnia, a tagok, vagyis a tulajdonosok határozzák meg.

A tagnak általában a cég indulásakor van fizetnivalója. Ha azt teljesítette, utána már nem kell a saját pénztárcájába vagy a családi vagyonhoz nyúlni. Nem véletlenül mondom, hogy általában, mert lehetnek ettől eltérő helyzetek, például egy pótbefizetés esetén. Ez azonban nem olyan gyakori, és a feltételei, vagyis a mikor, mit, mennyit, hogyan már részletesebb ismereteket igényel.

Tehát a tag a cég által vállalt fizetési kötelezettségért a saját vagyonával fő szabály szerint nem felel. (Kivétel akad, de a felelősség ott is korlátozott.)

Kilépés a Kft.-ből: egyszerűen felmondhatunk?

Az életben felmerül annak a kérdése is, hogy hogyan léphet ki egy tag a Kft-ből. Általában megszoktuk, hogy egy szerződést fel lehet mondani, ha már nem szeretnénk fenntartani. Sőt, a munkahelyen is felmondhatunk. Így sokan gondolják, hogy a Kft. esetén is egyszerűen felmondható a tagság, hiszen ott is szerződésről, a társasági szerződésről van szó. Ez azonban nem így van.

A felmondás az minden esetben egy úgynevezett egyoldalú jognyilatkozat. (Itt olvashatsz arról, hogy mit is jelent az egyoldalú jognyilatkozat. Nem ördöngősség, ha már egyszer megértetted. Ebben segítek a hivatkozott cikkben.) Az egyoldalú jognyilatkozatnál a személy maga dönt, nem kell a másik fél hozzájárulása, elfogadása. A felmondás címzettje csupán tudomásul veheti a döntést, de az engedélyére nincs szükség.

Egy Kft. tagja nem tud egy felmondó levéllel búcsút inteni a cégnek és a tulajdonostársaknak. Itt nincs lehetőség felmondásra.

Hogyan lehet kilépni a cégből?

Ha felmondásra nincs lehetőség, akkor hogyan lehet szabadulni a cégből?

Bár nem feltétlenül olyan egyszerű, mint egy felmondás lenne, azért van rá mód, hogy a nem kívánt tulajdonosi pozíciótól szabaduljon valaki. Ez azonban egyoldalú nyilatkozattal nem megy.

A Kft. tagja az üzletrészét kell, hogy átruházza, ha szeretne kiszállni a cégből. Vagyis, helyette valaki más kell, hogy „beszálljon”, vagyis az üzletrésznek át kell kerülnie valaki máshoz.

Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaságban a tagot megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek együttesét jelenti. Tulajdonképpen ez a tag Kft-ben meglévő tulajdonrésze.

A Kft. üzletrész átruházásának szabályait egyrészt a Polgári Törvénykönyv, másrészt a tagok a társasági szerződésben határozhatják meg. Ha a tagok maguk erről nem rendelkeztek, akkor csak a törvényi előírások maradnak. A részletekbe, vagyis, hogy kinek, hogyan ruházható át az üzletrész, most nem megyünk bele. Az egy másik, hosszabb téma lenne.

A lényeg, hogy ha a Kft. egyik tulajdonosa ki szeretne lépni a cégből, akkor helyette valaki másnak kell majd a cég tagjává válnia, vagy a már meglévő tagnak, esetleg magának a cégnek kell átvennie az ő üzletrészét. Ehhez pedig szerződés kell! Egyoldalú döntéssel, egy „búcsúlevél” formájában történő felmondással nem megy a dolog.

Utószó, ha a Bt. is érdekelne

A Bt.-nél, vagyis a betéti társaságnál mindez másként van, nem úgy, mint a Kft. esetén. A Bt.-ről majd egy másik cikkben mesélek. Addig is, ha már most nagyon kíváncsi lennél, ajánlom ezzel kapcsolatban az ÉRTHETŐ JOG partner ügyvédi irodája, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda cikkét 5 dologról, amit a betéti társaságról tudni érdemes.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.