Tudtad, hogy a zsírfogyasztásról is van rendelet? No, nem egészen arról van szó, hogy mennyi kolbászt, szalonnát vagy zsíros kenyeret ehetünk meg naponta. Nem is a kilóinkat akarják ilyen módon szabályozni. De akkor mit írtak elő a zsírfogyasztással kapcsolatban?

A jog mindent átsző

Töredelmesen bevallom, hogy bár több, mint 20 éve vagyok a jogi pályán, mostanáig én sem tudtam, hogy még a zsírfogyasztással kapcsolatban is van jogszabály. Azonban belegondolva a jog életünkben betöltött szerepébe, ezen nem is lehet csodálkozni.

Az életünket jogszabályok, jogi előírások szövik át. Bárhol és mindenhol találkozhatunk velük.

A pesszimistább nézetek „kedvelői” úgy gondolják, hogy folyamatos kontroll alatt vagyunk és a jogi előírások adják ehhez az eszközt.

Én inkább úgy gondolom, hogy a jogszabályok szerepe az iránymutatás, az összhang megteremtése.

Persze mindent lehet rossz és jó célok érdekében is használni, de nem önmagában a jog az elítélendő. Ahogyan korábban is megfogalmaztam: „A jog segít, ha a cél a jobb élet, a jobb ember elérése, de árt, ha önös célok vezérlik a kezet, mely használja.”

A jog egy olyan elfogadott rendszer, ami szabályokat állapít meg. Legyen szó vállalkozás alapításáról, iskolai oktatásról, orvosi ellátásról, adóról, könyvelésről, pénzügyekről, közlekedésről, mezőgazdaságról, műszaki találmányokról vagy akár élelmiszer előállításról és biztonságról. Egyszóval bármivel kapcsolatban találhatunk valamilyen jogi előírást. Nem csoda hát, hogy nincs kerek e világon egyetlen jogász, ügyvéd sem, aki minden jogszabályi előírást ismerne. És korántsem csak a jogszabályok száma miatt.

Mivel a jog az élet minden területét átöleli, ezért esetenként olyan más szakma beható ismerete is szükséges egy-egy összetett előírás megértéséhez, amit jogászként sem én, sem kollégáim nem feltétlenül ismernek. Ilyen esetekben szükség van az együttműködésre.

Ahogyan egy jogásznak is szüksége van más szakmabeliek szellemi tőkéjére, ugyanígy szükség van arra is, hogy a nem jogászok tisztában legyenek a jog alapjaival. Enélkül ugyanis sem ők, sem más nem tudhat igazán jól működni. Ebben akar az ÉRTHETŐ JOG segíteni.

Na, de térjünk vissza a zsírokra. 😊

Rendelet a zsírokról: mit is szabályoz?

Egy 2013-as EMMI rendelet szabályozza az élelmiszerekben megengedhető transzzsírsavak mennyiségét.

(Az EMMI az Emberi Erőforrások Minisztériumának rövidítése. Apropó, a minisztériumok felsorolását is egy törvény tartalmazza.)

Mivel nem vagyok szakértő a transzzsírok, sőt még a zsírok témakörét illetően sem (én magam egy-egy zsírosabb falatot jóízűen fogyasztok el, bár inkább a természetes forrásaikból, mint mondjuk egy jó sült oldalas), így a Wikipédia adataira támaszkodok.

A Wikipédia szerint az ilyen zsírok főként az élelmiszerek feldolgozása során keletkeznek. Igen érintett területek a mesterségesen finomított és hidrogénezett növényi olajok, a sütőipar, cukrászat. Keletkezésének egyik forrása az élelmiszerek, növényi olajok mesterséges feldolgozása. „A kutatások a magas transzzsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. (…) A tudósok csak a kilencvenes évek óta kezdik felismerni, hogy a transzzsírok káros hatásúak lehetnek.”

Az tagadhatatlan, hogy a világhálón megszámlálhatatlan olyan írás található, ami a transzzsírok nem éppen egészségünket erősítő hatásaival foglalkoznak.

Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozta meg az elfogyasztott transzzsírok maximális mennyiségét, de nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, 2%-ot mondanak.

Mennyit enged a magyar szabályozás?

A hazai rendelet kimondja, hogy

„Tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.”

Az előírás tehát a „2 százalékos táborhoz” csatlakozott.

Ugyanakkor vannak kivételek is:

A feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében:

  • a) ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20%, akkor az összes zsírtartalom 100 grammjában 4 gramm lehet, vagy
  • b) ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3%, akkor az összes zsírtartalom 100 grammjában maximum 10 gramm lehet a transzzsír mennyisége.

A hazai élelmiszer előállítóknak, illetve a külföldön készült termékek esetén az első magyarországi forgalmazóknak nyilvántartást kell vezetniük az élelmiszerek transzzsír tartalmáról.

Végre az élmezőnyben

A magyar szabályozást az Európai Unió is követendő példának állította. 2018-ban az úgynevezett „Best practice”, vagyis a bevált, legjobb gyakorlat programba került be a magyar szabályozás, mint követendő jó példa.

Bár jogszabály már van, elengedhetetlen, hogy fogyasztóként mi magunk is váljunk tudatossá, és figyeljünk rá, hogy mit akarnak velünk megetetni. (Mindenesetre, most megyek és elfogyasztom az ebédről megmaradt szigorúan transzzsírmentesen, házilag készített sült csirkecombot. 😊)

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.