A napokban egy cikkre kaptam fel a fejem: „760-szor bliccelt a vonaton, mégis felmentette a bíróság” írta az index.hu. Hogy miért akadt meg a szemem ezen a címen? Tudom, hogy az újságok sokszor hangzatosabb címekkel igyekeznek „eladni a sztorit”. Jogászként azonban valami nagyon furcsa volt benne: bliccelés a vonaton és bírósági felmentés? Hogy jön ez össze? A felmentés a büntető eljárásokhoz kapcsolódó fogalom. De hogyan kerül egyáltalán képbe a büntető eljárás egy utazásra kötött szerződés esetén? Mióta lenne bűncselekmény, ha valaki jegy nélkül utazik? Gondoltam, nem árt tisztába tenni a különbséget polgári szerződésszegés és bűncselekmény között.

Tegyük tisztába: polgári vagy büntetőjog?

Most egy kicsit kénytelen leszek „jogászkodni”, de igyekszem ezt annyira „fájdalommentessé” és egyszerűvé tenni, amennyire csak lehetséges, de még szükséges a megértéshez.

A jogban többféle jogág létezik. Ezek egy-egy területet ölelnek át. Egy-egy jogág azonos típusú társadalmi viszonyokat, ügyeket azonos módszerrel szabályozó jogszabályokból áll. Egy-egy jogágban található jogszabályok a szabályozás célját, tárgyát és módját tekintve egységet alkotnak.

Külön jogág például a munkajog, a büntetőjog, a nemzetközi jog, az alkotmányjog vagy a polgári jog is. Ennél azért lényegesen több jogág létezik. Nem véletlen hát, hogy egy-egy jogász nem foglalkozik mindennel, amit jogszabály rendez, mert ez gyakorlatilag azt kívánná meg, hogy az életben mindenhez értsen. Olyan lenne ez, mintha egy orvos tudna fogat tömni, sérvet műteni, értene a szemhez, kiváló bőrgyógyász lenne és nem mellékesen még egy szülést is rutinosan vezetne le.

Visszatérve a jogágakhoz: a cikk szempontjából azt kell látnunk, hogy a polgári jog és a büntetőjog két különböző jogág.

Mivel foglalkozik a büntetőjog?

A büntetőjog bűncselekmények, vagyis a jogellenes és társadalomra veszélyes magatartások elbírálásával és az értük járó büntetésekkel foglalkozik. Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a bűncselekményeket, a felelősségre vonás szabályait és a kiszabható büntetéseket. Nem minden jogsértés tartozik a bűncselekmények közé. Hogy mi minősül bűncselekménynek, azt a Büntető Törvénykönyv határozza meg

Mivel foglalkozik a polgári jog?

A polgári jog egy nagyon tág jogterület. Ez a jogág a társadalom tagjainak vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Ide tartoznak a szerződésekkel kapcsolatos szabályok, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezések, de például az öröklés is. Lényeges, hogy az egyes viszonyokban az érintettek mellérendeltek, egyik fél sincs a másik fölé rendelve, nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony.

Láthatjuk, hogy a polgári jog és a büntetőjog olyan két külön jogterület, ami teljesen más megközelítést igényel. A polgári jog esetén egyik fél sincs hatalmi viszonyban, míg a büntetőjognál főszabály szerint az állam, mint büntető hatalom áll az egyik oldalon, melynek célja az alapvető jogok, a társadalom védelme kell, hogy legyen.

Valóban bűncselekmény a jegy nélküli utazás?

Amikor vonaton, buszon vagy bármilyen más tömegközlekedési eszközön utazunk, akkor köztünk és az utazást bonyolító cég (MÁV, BKV, Volán stb.) között egy szerződés jön létre. Amikor megvesszük a jegyet, akkor azzal elfogadjuk az utazási feltételeket is. Ez egy polgári jogi szerződés lesz az utas és a cég között.

Mi a helyzet akkor, ha valaki nem vesz jegyet?

Ha valaki jegy nélkül utazik, akkor is ugyanúgy „megköti” a szerződést azzal, hogy felszáll a járműre. Ilyenkor tulajdonképpen ráutaló magatartással jön létre a szerződés.

Azzal, ha valaki nem vesz jegyet, nem mentesül az utazásra vonatkozó szerződési feltételek teljesítése alól. De nem is válik automatikusan bűnözővé.

Miért? Mert az, amit megsért, egy polgári jogi szerződés, aminek megvannak a maga polgári jogi következményei. Ilyen például, hogy követelhető lesz a viteldíj, kártérítés.

Az utazásra kötött szerződés megsértése nem egyenlő azzal, hogy a szerződésszegő bűncselekményt követ el. Bűncselekményt akkor követ el valaki, ha olyat tesz, amit a Büntető Törvénykönyv bűncselekményként határoz meg. A bliccelés nem bűncselekmény. Persze, ettől még nem jogos és nem is szép dolog, de más következményei vannak, mintha valaki bűncselekményt követne el.

Miért mentette fel a bíróság a bliccelőt?

Az index.hu-n megjelent cikkben szereplő bliccelőt egy büntető eljárásban mentette fel a büntető bíróság. A felmentés oka az volt, hogy a bliccelő nem követett el csalást.

A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy

„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

A csalás lényeges eleme, hogy a csaló személy mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart. A tévedésben tartás esetén az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, de a sértett tévedését felismerve kihasználja azt.

Ha nincs ott, hogy az elkövető tévedésbe ejtett vagy tévedésben tartott valakit, akkor nem beszélhetünk a csalásról, mint bűncselekményről.

Nézzük meg, hogy mi történt a bliccelő esetén (már, ami a megjelent hírből kiderül): „Minden alkalommal, amikor elkapták, készségesen együttműködött, kitöltötte és aláírta a dokumentumokat, vállalva, hogy később a jegy árát és a bírságot is kifizeti – de ez soha nem történt meg.” – olvasható a cikkben.

  • Megsértette a bliccelő a MÁV-val létrejött szerződését? – IGEN

  • Felelősséggel tartozik ezért? – IGEN

  • Követelhető rajta az okozott kár? – IGEN

  • Polgári jogi szerződésszegés valósult meg? – IGEN

  • Jogszerű és követendő a bliccelő magatartása? – NEM

  • Bűncselekményt követett el? – NEM

Ahogyan a bíróság is kimondta:

„A menetjegy megváltásának elmaradása a MÁV személyszállítási üzletszabályzatában írt feltételek megszegése, ami polgári jogi szerződésszegés, és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként.”

Remélem, hogy most már mindenkinek egyértelmű, hogy a különböző jogágak esetén más és más következménye lehet a jogsértő magatartásoknak. Nem minden jogsértés bűncselekmény, de ettől még nem jelenti azt, hogy a jogsértő teljesen „megússza” a dolgot. Energiát spórolunk és eredményesebb lehet a fellépés is, ha a megfelelő jogi eszközt választjuk hozzá.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.